Pecöl község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Sárvári kistérség
Lakosság: 810 fő
Terület: 17.25 km²
Népsűrűség: 46,96 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 95

Fekvése

Sárvártól 10 km-re délnyugatra fekszik a Gyöngyös-patak mellett, a Gyöngyös, a Kozár-Borzó, és a Boláta patakok találkozásánál helyezkedik el.

Pecöl, római katolikus templom

Története

A település első okleveles említése 1329-ből származik Pecul alakban. [1] Ennél sokkal régebbi lehet, minden bizonnyal arról a hasonló nevű főemberről kapta nevét, akit a krónikák az 1040-es években említenek. A név eredete a régi magyar Pecli személynév, mely a német Pezili személynénből származik. A későbbiek során 1353-ban Pecyl, 1377-ben Pechel, 1405-ben Peczel, 1426-ban Pechul, 1457-ben Pecel alakban szerepel az írott forrásokban. [2] Múltjában fontos szerep jut az apátságnak és templomnak. Többek közt a Zarka, Kopasz családoké valamint a kapornaki konventé volt, 1496-ben részben a monyorókeréki uradalomhoz tartozott. 1428-ban Zarka Jánosnak 10 jobbágyportáról kellett volna innen adóznia. 1452-ben és 1455-ben a kapornaki konventhez tartozó részében a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomát, 1475-ben plébánosát említik. [3] 1613-ban az Erdődy család tulajdona lett. Bencés apátsága a török időkben elpusztult, jelenlegi apátságát az Erdődy család alapította.

Vályi András szerint "PÉCZÖL. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ikérvárhoz 3/7 mértföldnyire, szántó földgyei termékenyek, fája tüzre, és legelője elég, valamint réttye is, erős lovakat tartanak, mellyekkel haszonnal fuharoznak, első osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint "Péczöl, magyar falu, Vas vmegyében, a Gyöngyös mellett: 550 kath. lak. Ut. p. Szombathely. Kath. paroch. templom. Van itt egy apátság, melly 1532 előtt a jákival egyesitve volt, de most mint különös apátságot az Erdődy grófi nemzetség szokta elajándékozni. Lakosai jó lovakat nevelnek. F. u. gr. Erdődy Kajetán." [5]

Vas vármegye monográfiájában így írnak a községről: "Peczöl. Gyöngyösmenti magyar község, 114 házzal és 945 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távirója Sárvár. Itt ömlik a Kozár patak a Gyöngyösbe. Körjegyzőségi székhely. A lakosok katholikus olvasókört tartanak fenn. A községben Szent-Benedekrendi apátság van, mely 1532 előtt a jaáki apátsággal volt egyesítve, azonban a törökök elpusztították. Javai az Ellerbach, később az Erdődy -család birtokába jutván, ez alapította a "Kisasszonyról, az angyalok királynéjáról" czímzett jelenlegi peczöli apátságot. Kath. temploma a mult század végén épült." [6]

1910-ben 1106 magyar lakosa volt, Vas vármegye Sárvári járásához tartozott.

Nevezetességei

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század végén épült.

Gazdaság és kultúra

A település infrastrukturális ellátottsága jó: vezetékes ivóvíz, gázvezeték, telefonhálózat, korszerű közvilágítás, felújított járdák, aszfaltos utak, szervezett szemétszállítás szolgálják a lakosságot. A munkanélküliség alacsony, a munkavállalók többsége ingázik. A településen a Rózsamajor TÉSZ és néhány egyszemélyes vállalkozás működik. Az Általános Művelődési Központ közös fenntartású intézmény: 3 település gyermekei tanulnak itt, illetve járnak óvodába. Szűkebb környezetében központi szerepet tölt be a község, mivel az oktatási feladatokon túl körjegyzőségi székhely és egészségügyi központ is.

Következő községek

További községek